Előzmény

Milyen gondolat indította el a Wigner Jenő Iparfejlesztési Program megszületését. Válaszul szolgáljon egy idézet a Forbes 2014. márciusi számából, amely szerzője a blog alapítója volt:

“Apropó „ökoszisztéma”… Ez a szó kezd elcsépeltté válni itthon, mert itthon jelenleg nem úgy működik, ahogy a világ igazán sikeres részén. Mert az amerikai Szilícium völgyben nem a befektetők miatt jött létre virágzó gazdasági környezet! Legalábbis erre hívta fel a figyelmünket Andrew M. Isaacs, a Berkeley Egyetem (US, Szilícium völgy) tanára, amikor a Climate-KIC szervezet tagjaként részt vehettem tavaly novemberben egy Szilícium völgyi oktatáson. Tehát Isaacs szerint hiába uralják ma a Szilícium völgyet a világsikernek számító start-up „istenek”, mint a Google, Facebook stb. Hiába létezhetnek olyan sztárbefektetők, mint a Sequoia Tőkealap, amely – Isaacs tanár úr bennfenntes infoja alapján – a NASDAQ 60%-át igazából az ő befektetéseik adják! (Ezt Isaacs-nak a Sequioa egyik vezetője mondta a kurzusán 2012 őszén)

tumblr_n1ltiv10971qbyxr0o1_400

Gondoljunk csak bele ebbe az „innovációs értéklánc” szemléletbe, amelyben a világméretű technológiai cégeknek (pl. Google, Facebook, Apple) szükségük van K+F beszállítókra, szükségük van fiatal agyakra munkatársként, újjítóként és akár ötletgazdaként. Szükségük van akvirálható piaci riválisokra, és szükségük van követőkre, akik inspirálják, hajtják őket és majd egyszer kiszorítják a piacról. És ők is start-up-ok lesznek!

Mert a Szilícium völgyet nem a befektetők és nem is a start-up-ok találták ki, hanem – furcsa mód? – a hadiipar szülte, amelynek a 70-es években szüksége volt igazán okos és sokféle szoftverre… És ez így volt a világ második legnagyobb innovációs központjában, Izraelban is. (Ezzel persze nem azt indukálom, hogy itthon is a hadiiparnak kellene hajtania a start-up világot, sőt!) És itthon is ezt az innovációs értékláncot kellene megteremteni! Amit történetileg a hadiipar indított el a sikeres start-up bölcsőkben. Egyik végén a start-up-okkal, vállalkozókkal, másik végén a megrendelő nagyvállalatokkal (vagy akár hadi iparral), nagyipari termelőkkel, majd csak ezután a befektetői szektorral.

Itthon ugyan a legfontosabb láncszem a vállalkozói (entrepreneur) kör alapmagja már megvan, de egyelőre nem akar mutatkozni, befektetni, üzleti angyallá válni, vagy még kevésbé dinamikus és egyelőre nem akar új cégeket sikerre vinni. A befektetői kör is kifejlődött és aktívan működik, igaz egyelőre többségében Európai Uniós forrásból (lásd Jeremie program). A másik fontos értéklánc tag, az innovációra építő nagyvállalati kör vagy ipari termelői szektor azonban egyelőre nem ismerte fel a start-up-okban rejlő K+F és innovációs potenciált, mint a gazdasági értéklánc fontos elemét. Ez pedig akár befullaszthatja az egész fejlődő start-up világot itthon. Enélkül szerintem nem hogy további sikerek nem lesznek, hanem a régiós start-up vezető szerepünk is csak álom marad.

Véleményem szerint nagy erőkkel érdemes lenne felmérni az értéklánc piaci szereplőinek a véleményét, hogy szükségünk van-e és tudják-e „megrendelni” a start-up-ok innovációs kapacitását? Kell-e ez az innovációs értéklánc tagjainak? Egyáltalán itthon ilyen innovációs értékláncok létrehozhatóak lennének-e és ezek miként csatlakozhatnak a nemzetközi start-up ökoszisztémához? – Ha ezeket a kérdéseket képesek leszünk piacilag megválaszolni, nyitva áll az út az újabb start-up sikerek előtt és a magyar tudás gazdaságélénkülést hoz! Ez az én pozitív jövőképem a start-up szektorban!”

– hangzott el a kérdés 2014-ben a Forbes hasábjain. A Wigner Jenő Iparfejlesztési Program ötlete ebből pattant ki.